Mi a legrosszabb a vitorlázásban?

Azt hiszem erre a kérdésre egyöntetűen az a válasz, hogy az algagátlózás. Valószínűleg az is ezt mondja, aki önmaga még sohasem fogott csiszológépet a kezében, csak nézni szokta ahogy szorgos kezek felkészítik a hajóját a szezonra.

Ugyanakkor ha egy fahajóst kérdezünk meg ugyanerről, akkor valószínűleg egyből szúró/vágószerszámmal fog nekünk esni és most már azt is tudom, hogy miért.

Egész vasárnap a hajó alatt feküdtem és ez idő alatt az egyik oldal 2/3-nak a lecsiszolásával végeztem. Mikor hazaértem szó szerint úgy éreztem magam, mint akin átment egy úthenger. Minden porcikám fájt az egész nap a fejem fölött tartott csiszológéptől. 

Az alapkoncepció az volt, hogy az algagátlót lecsiszolom és csak ott megyek fáig, ahol amúgy is lekívánkoznak a rétegek.. Persze még sehol sem tartottam az alapkoncepciót, miért pont itt tettem volna? Valahogy úgy volt, hogy az algagátló jött le igazán nehezen. Utána a festék és az alapozó már szinte könnyen. Mondom szinte. Na szóval lényegében mindenhol fáig csiszoltam. Persze ebben az is benne volt, hogy Rick Csaba komplett rendszert ígért, alapozótól az algagátlón keresztül a lakkig. Így aztán mégsem kenhetem a drága anyagokat félig csiszolt hajófenékre.

Csiszoltam kisgéppel, nagy géppel, de mindenhogy elég nehéz munka... Szalagcsiszolóval nem próbáltam, de legközelebb azzal is nekimegyek.

A korhadás kijavítását Szabadi Tibor kezdte meg. Most még elég rosszul néz ki, de bízom Tibor hozzáértésében. Elvégre párszor szétszedte és összerakta már a Póstást.

Nem voltam egyedül Szántódon, Székely Zoltán a Fülest (egy 15-ös jolle) ápolgatta, míg Könvendi Dénes a Slim Jim-et lakkozta éppen. A munkák szüneteiben jókat beszélgettünk és Dénes egy igazán jóleső ebédre is vendégül látott. Az ebéd közben húzta elő a Slim Jim eredeti Angol hajólevelét, amit hamarosan be is szkennelek, és felteszek a folkeboot.hu -ra, mert igazán szép dokumentum! Azért elgondolkodtató, hogy Dénes hajóján gyakorlatilag a hajófenék felkészítése azt jelenti, hogy a vízvonalon és a kormánylapáton egy réteg algagátlóval erősítette meg a tavalyi festést... Ez a műanyagozás valószínűleg megspórol némi időt, és az Epifanes WestWind-sem lehet rossz anyag!

Történt még, hogy meghozta a posta az új hajólevelet. Így most már hivatalosan is rendben vannak a papírok.

Műhelymunka:

A csörlőbakok megkapták az utolsó réteg mahagóni lazúrt és megy rájuk a lakk. A kötéllétra pedig gőzerővel készül, Elég prózai módon a Baumaxban vettem hozzá faanyagot, (gyalult fenyő lécet) amit méretre vágtam csiszoltam és olajoztam. 6 fok jött ki az anyagból, ami valószínűleg sok, de úgy voltam vele, hogy rövidíteni mindig könnyebb, mint nyújtani. Maximum nem használom fel az összes lépcsőfokot.

Ez volt a hétvége.

Ami pedig a mai napi nagy öröm, hogy meghozta a posta Rick Csaba és a hajofestek.hu -által küldött anyagokat. A környezettudatos csomagolás azt jelenti, hogy a rázkódásvédelemről pattogatott kukoricával gondoskodnak:) Nem bírtam ki, hogy ne kostóljam meg. Itt jelentem, hogy sima natúr, de azért elég finom:) Egészen biztosan hamarabb lebomlik, mint a hungarocell golyóbisok. Kicsomagolva a dobozokat előkerült 3x2.5 liter Primocon alapozó, ami a lenolajhoz hasonlóan beivódik a fába. Hogy ez biztosan így legyen, három rétegben kell felvinni vízvonal alatti részre. Ezután Cruiser Uno félkemény algagátló jön, fehér színű, mert az elegáns. Azért félkemény, mert ez kevésbé nedvesedik át, mint a teljesen puha típusúak. Ebből első alkalommal két réteget kell felhordani. A fa részekhez pedig International Original yacht lakk dukál, a hozzá való hígítóval. Mit mondjak öröm volt kipakolni a dobozokat. Ilyen profi anyagokkal biztosan a munka is hasonló öröm lesz és erőt is ad a véget nem érő csiszoláshoz...