Ami késik nem múlik!

Két nagy dolog is történt a hajó életében a közelmúltban. Az egyik tényleg nagy, a másiknak inkább csak a jelentősége az.

Szóval valamikor az idei Budapest BoatShow-n kezdtünk el beszélgetni a One Design Sails csapatával arról, hogy a Póstásra bizony elkelne egy garnitúra vitorla. Első sorban azért, mert sem a fock, sem a grósz nem felel meg az osztályelőírásnak, másodsorban pedig azért mert valószínűleg mindkét vitorla idősebb nálam, pedig sajnos már én sem vagyok kiskorú. Na jó, a grósz még csak olyan 15 éves lehet, viszont eredetileg Dragonra szabták.

Készült ugyan egy szép új genoa a Birdy Sails műhelyében, de sajnos ezt a vitorlát nem lehet feltenni ha folkék ellen szeretnék menni.

Az elmúlt hetekben folyamatos egyeztetésben voltunk több kommunikációs platformon, mire kialakult a szabás típusa az anyag, a szemek varrásának technológiája szóval minden apró részlet. A végeredmény két gyönyörű crosscut szabású vitorla lett, az előírásnak megfelelő legkönnyebb anyagból.
Persze az új fock új behúzópont is kell, így két új rozsdamentes sín is került a kajüttetőre.

Mivel ezeket a vitorlákat csak versenyre fogom feltenni ezért nem az volt a szempont, hogy strapabíró legyen, hanem hogy gyors:)

Reffsor sincs benne, ha akkora a baj akkor inkább levesszük az egészet:)
Mondjuk ha a 14-es Kékszalagot végigcsináltuk reff nélkül, akkor olyan nagy meglepetés talán már nem érhet.

Kíváncsi vagyok hogy muzsikál majd az új vitorla, nehéz lesz kimagyarázni ha nem meg jól a hajó, de majd valamit csak kitalálok:)

A másik történet még 2012 áprilisában kezdődött, amikor Pallás Gyulálval megterveztük a "koronát".
A korona azért készült, hogy egyrészt az akkor még nem létező albát legyen hova lekötni, másrészt hogy a megfelelő köteleket hátra lehessen vezetni a kokpitba. A korona elkészült, de aztán valahogy megállt a történet. Illetve szépen lassan jöttek össze a megfelelő alkatrészek, kötélvezetők, klemmek.

Végre minden szükséges feltétel adott volt, így Picula fel is dobta a fedélzetre a szükséges szerelvényeket.
Jobboldalra 4 klemm került, 1 nagy alumínium (spi fall) és 3 kicsi műanyag (spi felba, spi alba, dirk).
A baloldalon 3 klemm fért el 2 nagy alumínium (alba, top spi fall) és 1 kicsi műanyag aminek a szerepe még nem tisztázott. Valószínűleg nagyvitorla hátsó él lesz itt.
Persze a leosztás még változhat, de egyelőre létfontosságú dolgok megvannak.

Szóval van öröm, de nincs vége.
Még mindig nincs traveller (lejtvágni in ungarn), a hátsó él feszítéshez pedig valamilyen csigarendszert kell csinálni a baum-ra.

Még néhány kép itt.

Végre újra úszik!

6 hétvége volt a felkészítés. 12 nap amit többé kevésbé kitöltött a Póstás. Jöhet a szezon!

De mi is történt. Történt például az, hogy a hajófenék idén nem fehér lett, hanem vörös. Tavaly (igazából már tavaly előtt is) volt róla szó, hogy az International UNO BrighWhite nálam nem működött igazán jól. Olyan hajón, ami jellemzően 5 csomó felett közlekedik biztosan nincs vele gond, viszont a Póstás már öregesen cammog. 5 csomót csak ünnepnapokon tud, olyan szélben, amiben mások már az árbocaikat törik. Szóval idén Rick Csabával kiegyeztünk egy Vörös UNO-ban. 2 réteg került rá, amit felcsiszolás nélkül lehetett kenni a fehérre. Nem lehet baj!

Azért a fehér hajótest szebb volt daruzáskor (viszont annál csúnyább lett a szezon végére).



Tömítés
Nos a FixAll egyelőre nem tudom, hogy beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket. Azt hiszem vagy a remények voltak irracionálisak, vagy a munkám minősége nem volt összhangban az elvárásokkal (pedig ráment néhány nap a 12-ből..). Minden esetre daruzás után eddig még soha nem látott mértékben jött be a víz a hajóba.
Persze „fahajós” szemmel, amíg egy hajóval meg lehet azt tenni, hogy vízre tétel után rögtön elengedi a daru, majd szépen beleállítják az árbocot, és a saját lábán elmegy a helyére, ott pedig komótosan belekerül a szivattyú ami kb 5 másodperc alatt kiszívja a vizet, addig minden a legnagyobb rendben van.
Ugyanakkor nekem kicsit kiábrándító volt az érzés... Azóta eltelt majd nem 1 hét és be is dagadt a hajó, viszont a folyatás még nem állt meg. 1 nap

alatt kb 3 liter víz jön most be ami nem vészes, viszont pont 3 literrel több, mint amennyit szeretnék. Kap még 1-2 hetet, aztán eldől, hogy a menybe vagy a pokolba küldöm az anyagot a gyártójával együtt.

LazyYack
Egy fahajón elég furán mutatna a fabaumra rögzített kék vászonzsák. Nem is teszünk fel ilyet. Két embernek nem túl nehéz feladat a nagyvitorla leszedése. Egy elől egy hátul, jön le a grósz, egy ide egy oda és készen is vagyunk.
Igenám.. De egyedül mindez.. Egyszerre kellene engedni lefelé a vitorlát, hajtogatni elől, hajtogatni hátul, közben pedig le is kötözni. Ezt ha megfűszerezzük egy kis széllel, akkor garantált a folyamatos káromkodás és a 1,5 órás program.

Ezért találtam már ki egy ideje, hogy lazy kell nekem, de csak valami olyan, ami nem is látszik. Így készült el a kötél lazyjack. Oldalanként 4-4 kis szem a baumon és fonott 4es UV álló kötél alkotja a megoldást. A felső bekötési pont a rövid oldalmerevítők után megüresedett helyre került. Ez mondjuk lehetne magasabban is, de a funkciót már így is remekül ellátja. Az árboc-baum találkozásához került 1-1 kis műanyag kampó amibe bele lehet húzni a köteleket ha nincs rájuk szükség (ponyvázás, versenyzés) ilyenkor nem is látszik a szerkezet. Direkt műanyag, hogy ha valami esetleg beleakad (kötél, vitorla, kéz, láb) akkor inkább ez törjön mint más. Amúgy túrázásnál fent is lehet hagyni, hiszen a fehér kötél a fehér vitorla előtt néhány méterről már láthatatlan. Az áramlást pedig nem zavarja olyan nagyon, hiszen ugye nincs vászon, csak kötél.

Vannak még apróságok. Belülre került két réz olvasólámpa, amiről még nincs szép kép de ezen is látszik.. az egyik, de becsszó ilyen van a másik oldalon is.

Bazsa küldött képet a készülő vitorlákról. Nem mondom, hogy nem vagyok kíváncsi!:)

Az mondjuk már tényleg csak apróság, hogy a tavalyi Kékszalagos „jé hova lett az achter” móka után inkább átalakítottam az achterstag bekötését, hogy a feszesség állítás és a lekötés egymástól független legyen. Tehát ha kis is jön a klemmből az állítást végző kötél, akkor is csak fellazul az achter, nem szabadul el.

Az első kis kört már meg is tettük a Póstás meg én:

Ennyi egyelőre, de még nincs vége, hiszen jön a hátra vezetett kötélzet és előbb utóbb az új vitorlák is megérkeznek. Addig is szerezzen magának egy folkét akinek még nincs!

Csak a kaparás

Nem gondoltam volna, hogy idén több post is születik, mint ahogy azt sem, hogy ennyire sz.. szóval nehéz munka lesz minden palánk illesztését fáig tisztítani. Sok helyen szó szerint vésni kell a tizenéves megkövesedett késtapaszt... De minden jó, ha a vége jó (lesz), mert még nincs kész. Azért a FixAll classic tömítő ragasztóból vettem két tubussal. Ha már itt tartunk, meg kell említenem a Lila Ház festékboltot. Mondjuk valószínűleg tök fölösleges, mert aki Fűzfő környékén jön/megy az biztos ismeri már. Szóval a Lila Házban mindent meg lehet kapni, ami a hajó körüli munkákhoz kellhet, ráadásul olcsóbban mint egy barkácsáruházban! Nem utolsó sorban a kiszolgálás is igen kedves és szívesen tanácsot is adnak egy-egy probléma megoldásához. Érdemes benéznie ide annak, aki az északi parton közlekedik.

Idő közben fény derült néhány dologra a vantnival kapcsolatban. A terveken valóban 0,7-es minimális átmérő szerepel, viszont ezek a tervek kb 60 évesek. Akkoriban más volt a technológia. Horganyzott sodronyból készült az állókötélzet, a végére pedig karikát fuxoltak... A mai bowdenek sokkal erősebbek! Reméljük nem lesz túl erős a merevítés.

Az is jól látszik, hogy nem "hajógyári" találmány a babystag. Azoknál a típusoknál alkalmazzák, ahol az árboc nem megy le a gerincig, hanem a kabintetőn áll. Ennek mondjuk pont ellentmond az, hogy pl a Gandalfon sincs ilyen merevítés (Imre szerint sohasem volt), pedig ott fedélzeten áll az árboc. Illetve ha lenne, akkor meg ott sem lehetne behúzni a fock-ot, mint ahogy a Póstáson sem lehetett... fura.

A hétvégén felmérte a hajót Bazsa és Panka, mert hamarosan új motort kap a Póstás, a OneDesign Sails jóvoltából! Radiál szabású fock és grósz készül versenyvitorlának... Retteghet a Folke osztály;)

Újra szezon, újra munka!

Becsszó, nem direkt álltam rá az évi 1 blogpostra, de valahogy egyre több a dolog, egy egy nap pedig még mindig csak 24 órából áll.
Szezon előtt sok a feladat, azért nincs idő blogolni.. Szezonban meg sokat kell vitorlázni, ha már annyit dolgozott az ember tavasszal.

Az évi 1 posztnak az az előnye is megvan, hogy hipp hopp vissza lehet olvasni, hogy mit is csináltam a hajón. Most például tudom, hogy az árboc nútjának lakkozását idén nem úszom meg, mert tavaly elmaradt... Na de, mi lesz még idén!?

Még csak március van, de máris sok minden történt!

Rig:
A folkeboot-oknak klasszikusan 1 pár oldalmerevítőjük (vantnijuk) van. Ezzel szemben a Füreden készített példányokra egy pár babystag is felkerült ami onnan indul le, ahova a jupstag kötele érkezik. Na ezt így most nem annyira könnyű elképzelni, de ez a kép segít:

Jól látszik, hogy két drótkötél jön le az árbocról, az egyik magasról, a másik viszont egészen alacsonyról. Na emiatt az alacsonyra bekötött merevítő miatt nem lehet az osztályelőírásnak megfelelő fock-ot húzni a póstásra, mert a focnak belülre kellene jönnie a vantni alá, viszont ott nem fér el a babystag miatt. A megoldás a babystag kiépítése a hajóból. Viszont az én méregetéseim szerint a többi folkén a vastagabb anyagból van a vantni mint nálam, ahol 0,5-ös van/volt. 

Beszéltem hozzáértőkkel (Pallás Gyula, Szabadi Tibor), akik megnyugtattak, hogy a 0,5-ös dróttal kb az egész hajót fel lehetne emelni (2,130 kg teherbírás). Nekem azért álmatlan éjszakákon eszembe szokott jutni a 2014-es kékszalag befutó, amikor elmormoltam 1-1 imát, hogy ne szakadjon semmi a hajón. Nem szeretném ha hasonló helyzetben kevésbé bízhatnék a Póstásban, ezért Pomucz-ék egy vastagabb 6mm-es bowdent szabtak nekem, melynek teherbírása 3,7 tonna. István megjegyezte ugyan, hogy ilyeneket a 30 láb körüli hajókra szoktak tenni, de a lelkiismeretem megér ennyit!

Persze az állókötélzet csak egy dolog. Még vitorla is kell! Szerencsére a fock-sínt tavaly már beszereztem.

Nem csak a rig változik.

A hétvégén megnézte a hajót Picula (Pálinkás Csaba). Szerencsémre megnyugtatott, hogy a Póstás általános állapota remek! Amikor egy egy törött bordát mutattam neki, csak legyintett... "Ha tudnád milyen hajókat szoktak nekem mutatni!" Minden esetre azért javasolt módszereket a javításra. 

A legfontosabb azonban a hajófenék tömítése. Évek óta játszom a műanyagozás gondolatával. Nyilván ebben az időnek (illetve az idő hiányának) is van szerepe. Nem szeretném másra bízni a hajó felkészítését, nekem viszont nincs korlátlan időm tavasszal. A késtapaszolásra fixen elmegy (minimum) 3 nap, akkor még semmi mást nem csináltam. Ezt meg lehetne spórolni ha kapna 2-3 réteg üvegszövetet a hajó alja. Viszont utána örökre "műanyagozott" lenne, ami inkább pszichológiai mint technikai kérdés, de engem egy picit azt hiszem zavarna. Picula javasolt egy anyagot mégpedig a Soudal nevű cég FixAll classic ragasztóját. Ez egy rugalmasra kötő, vízálló tömítő ragasztó, mely remekül használható fára. A palánkok közét fáig ki kell tisztítani, majd belehúzni a ragasztót. Amennyit szárad a fa télen, annyit enged egyébként pedig összeragasztja a palánkokat. Persze nyilván nincsenek csodák, minél hamarabb vízre kell tenni tavasszal hajót, de elvileg nem kell majd évente tömíteni. Kíváncsi vagyok!

További projektek is vannak. Talán megvalósul végre a kötélzet hátravezetése a kokpitba, ami azóta téma, hogy megvan a hajó. Minden évben készült hozzá valami. Hol a korona, aztán meglettek a terelőcsigák. Még stoppereket kell beszereznem.

Ha igaz, akkor a kokpit aljában is lesznek javítások, és pohártartó is kerül ide-oda, mert az nagyon fontos. 

Persze azért lakkozás is van. Pl az összes belső trepni, a spi baum és a kormányrúd is kap 1-1 réteget.