2011. április 21., csütörtök

Melegszik a helyzet...

Bizony.. belerohantunk az áprilisba és mire észbe kap az egyszeri hajós már át el is szaladt alatta a tavasz. Márpedig egy hajónak az a jó, ha vízen van. Egy fahajónak pedig különösen.

Mivel láttam, hogy ez a csiszolás téma az adott módon nyár végére készül csak el, ezért megkérdeztem Szabadi Tibort, hogy mégis hogyan kellene ezt csinálni. A válasz az volt, hogy sarokcsiszolóval.. “De nagyon óvatosan kell ám azzal dolgozni, inkább gyere ki a műhelybe, megmutatom.”
Egy ilyen invitálásnak nehéz nemet mondani. Másnap már ott is voltam a remekművek között. A teljesség igénye nélkül: egy felújított HKovács motoros, egy gaffos vitorlázatú tengeri vitorlás csónak, egy épülő kalóz és a legmegdöbbentőbb, egy 30-as jolle. Ez utóbbi olyan méretekkel rendelkezett, amikhez az ember nehezen nem társít tőkesúlyt, márpedig a közepén ott ágaskodik a svert szekrény. Igazán monumentális. Reméljük hamar elkészül, hiszen utána a Balatonra kerül majd.. Biztosan beszámolok róla!

Na de vissza a hajóhoz.. Tibor megmutatta, hogy miként kellene dolgozni a sarokcsiszolóra rögzített csiszoló koronggal. Rohantam is a barkácsáruházba venni egy kiegészítőt a flex-hez, ami be is váltotta a hozzá fűzött reményeket.. Jóval kisebb energiabefektetéssel, sokkal jobb hatást lehet elérni.. Le is csiszoltam a jobb oldal 1/3-át, és akkor már a maradék 2/3-on is átmentem még 1x, hogy rendesen fáig legyen megtisztítva. Ezután még a baloldal kb 1/3-ára is jutott idő 1 nap alatt. Az is igaz, hogy üres volt a sátor, senki más nem tevékenykedett a hajók körül, így nem volt kivel beszélgetni a szünetekben..

Szabadi Tibor szépen haladt a hajó sarkának a javításával, már csak szintbe kell csiszolni, és festeni. Na meg néhány dugót betenni.

A hosszú hétvégét megtoldom egy nappal, így bízom benne, hogy négy nap alatt daruzásra kész állapotba hozhatom a hajót...

Nagy dilemma, hogy mivel tömítsem a hajó alját. Olyan dolog ez, mint amikor az embernek fáj valamije és nem hiszi el az első orvos diagnózisát. Elmegy az másodikhoz, azután a harmadikhoz és a végén már négy különböző betegség okozza ugyanazt a tünetet... na szóval volt ugye a műanyagozás... Erről letettem egyelőre, de ezen kívül is lehet gittelni, tapaszolni, SikaFlexelni...

Megkérdeztem jó néhány embert és egyelőre az olajos fatapasz a befutó, hiszen eddig is mindig ezzel tömítették a hajót. A SikaFlex is jó alternatíva, de azt mondják, hogy ha nincsenek tökéletesen megtisztítva a felületek és nem tapad meg jól, akkor ereszthet és sohasem dagad be. Olyan hajóról is tudok, amit így tömítettek és száraz volt egész évben, de olyat is ami sajnos folyatott... szóval egyelőre fatapasz.

Jártam festékboltban is.. Azért emelem ezt ki, mert régen találkoztam ennyire segítőkész kiszolgálással és türelemmel, mint ahogy itt viszonyultak hozzám. Nem utolsó sorban az árak is kedvezőbbek, mint a klasszikus barkácsáruházakban.
Ha igaz, a vízvonalat egy barna csík jelzi majd. Alatta az algagátlótól, felette zománcfestéktől lesz fehér a hajótest. Trilak egyik termékét vásároltam, amire azt javasolta az eladó, hogy igen jó. Ezzel szeretném belül is felújítani a fehér festést.

A műhelyben szépen halad a kötéllétra, megkapta az első réteg lakkot. A kormányhosszabbító és a csörlőbakok pedig az utolsó réteget. A kormányhosszabbítóra még rá kell szegecselnem a rozsdamentes veretet, de manapság rézszegecset kapni nem is olyan egyszerű..

Az apró lyukak megoldódtak, mert Tibor emlékei szerint a ragasztáshoz használt tűzőgép nyomai. Vízvonal alatt csak tengeren támadják meg állatok a hajótestet.. Édesvízben ilyen csak vízvonal felett fordulhat elő. Úgy legyen.

Sajnos a baum-hoz még nincs meg a faanyag. Lehet, hogy girbegurba baummal kezdődik majd a szezon.. de ezen már nem fog múlni, csak víz legyen már kiel alatt.. legalább egy tenyérnyi!

A ponyvát ma viszem a Vida Gáborékhoz, Budakalászra. Kicsit nem árt felújítani. Egy-két fül leszakadt róla, néhány varrást meg kell erősíteni. Ha igaz a jövő hét végére készen lesz. A ponyva elég fontos alkatrésze egy fahajónak. Ha nincs rendesen takarva, egy év alatt leamortizálódik a napsütéstől a fedélzet..

Minden összevetve, még nem szívesen írom le, mert sokmindent nem rendeztem el.. De a tervek szerint április utolsó hétvégéjén vízre kerül a Póstás.

2011. április 11., hétfő

Mi a legrosszabb a vitorlázásban?

Azt hiszem erre a kérdésre egyöntetűen az a válasz, hogy az algagátlózás. Valószínűleg az is ezt mondja, aki önmaga még sohasem fogott csiszológépet a kezében, csak nézni szokta ahogy szorgos kezek felkészítik a hajóját a szezonra.
Ugyanakkor ha egy fahajóst kérdezünk meg ugyanerről, akkor valószínűleg egyből szúró/vágószerszámmal fog nekünk esni és most már azt is tudom, hogy miért.
Egész vasárnap a hajó alatt feküdtem és ez idő alatt az egyik oldal 2/3-nak a lecsiszolásával végeztem. Mikor hazaértem szó szerint úgy éreztem magam, mint akin átment egy úthenger. Minden porcikám fájt az egész nap a fejem fölött tartott csiszológéptől. 
Az alapkoncepció az volt, hogy az algagátlót lecsiszolom és csak ott megyek fáig, ahol amúgy is lekívánkoznak a rétegek.. Persze még sehol sem tartottam az alapkoncepciót, miért pont itt tettem volna? Valahogy úgy volt, hogy az algagátló jött le igazán nehezen. Utána a festék és az alapozó már szinte könnyen. Mondom szinte. Na szóval lényegében mindenhol fáig csiszoltam. Persze ebben az is benne volt, hogy Rick Csaba komplett rendszert ígért, alapozótól az algagátlón keresztül a lakkig. Így aztán mégsem kenhetem a drága anyagokat félig csiszolt hajófenékre.
Csiszoltam kisgéppel, nagy géppel, de mindenhogy elég nehéz munka... Szalagcsiszolóval nem próbáltam, de legközelebb azzal is nekimegyek.
A korhadás kijavítását Szabadi Tibor kezdte meg. Most még elég rosszul néz ki, de bízom Tibor hozzáértésében. Elvégre párszor szétszedte és összerakta már a Póstást.
Nem voltam egyedül Szántódon, Székely Zoltán a Fülest (egy 15-ös jolle) ápolgatta, míg Könvendi Dénes a Slim Jim-et lakkozta éppen. A munkák szüneteiben jókat beszélgettünk és Dénes egy igazán jóleső ebédre is vendégül látott. Az ebéd közben húzta elő a Slim Jim eredeti Angol hajólevelét, amit hamarosan be is szkennelek, és felteszek a folkeboot.hu -ra, mert igazán szép dokumentum! Azért elgondolkodtató, hogy Dénes hajóján gyakorlatilag a hajófenék felkészítése azt jelenti, hogy a vízvonalon és a kormánylapáton egy réteg algagátlóval erősítette meg a tavalyi festést... Ez a műanyagozás valószínűleg megspórol némi időt, és az Epifanes WestWind-sem lehet rossz anyag!
Történt még, hogy meghozta a posta az új hajólevelet. Így most már hivatalosan is rendben vannak a papírok.

Műhelymunka:
A csörlőbakok megkapták az utolsó réteg mahagóni lazúrt és megy rájuk a lakk. A kötéllétra pedig gőzerővel készül, Elég prózai módon a Baumaxban vettem hozzá faanyagot, (gyalult fenyő lécet) amit méretre vágtam csiszoltam és olajoztam. 6 fok jött ki az anyagból, ami valószínűleg sok, de úgy voltam vele, hogy rövidíteni mindig könnyebb, mint nyújtani. Maximum nem használom fel az összes lépcsőfokot.
Ez volt a hétvége.


Ami pedig a mai napi nagy öröm, hogy meghozta a posta Rick Csaba és a hajofestek.hu -által küldött anyagokat. A környezettudatos csomagolás azt jelenti, hogy a rázkódásvédelemről pattogatott kukoricával gondoskodnak:) Nem bírtam ki, hogy ne kostóljam meg. Itt jelentem, hogy sima natúr, de azért elég finom:) Egészen biztosan hamarabb lebomlik, mint a hungarocell golyóbisok. Kicsomagolva a dobozokat előkerült 3x2.5 liter Primocon alapozó, ami a lenolajhoz hasonlóan beivódik a fába. Hogy ez biztosan így legyen, három rétegben kell felvinni vízvonal alatti részre. Ezután Cruiser Uno félkemény algagátló jön, fehér színű, mert az elegáns. Azért félkemény, mert ez kevésbé nedvesedik át, mint a teljesen puha típusúak. Ebből első alkalommal két réteget kell felhordani. A fa részekhez pedig International Original yacht lakk dukál, a hozzá való hígítóval. Mit mondjak öröm volt kipakolni a dobozokat. Ilyen profi anyagokkal biztosan a munka is hasonló öröm lesz és erőt is ad a véget nem érő csiszoláshoz...

2011. április 4., hétfő

Csörlő kérdés szinte megoldva

Amikor először felpróbáltam a csörlőket és láttam, hogy menyivel nagyobbak mint a csörlő tartó bak, csak azt láttam magam előtt, hogy ez majd mennyi gondot okoz majd.. Le kell szerelni a bakokat, újakat csinálni, faanyagot szerezni hozzá, megmunkálni úgy, hogy ne csak szép, de esztétikus is legyen.. Szóval hirtelen nem tudtam hogy is kezdjek neki. Halogattam.. Aztán jött a tipp. A belső oldalához kell hozzáragasztani! Leszereltem a bakokat és onnan ment minden mit a... szóval ment.. Nem mondom, hogy nem voltak megoldandó feladattok.. Pl. gondoljatok, bele, hogy ha két egymásra semmilyen szempontból nem merőleges és nem is párhuzamos egyébként viszont bezsírozott felületet össze szeretnétek szorítani, mi történik... Segítek. Az, hogy valamelyik irányban mindenképpen el szeretnének csúszni egymáshoz képest. Márpedig a ragasztó zsírként viselkedik, amíg nem kezd kötni. Ebből lett azután a szorító tenger:) De a cél szentesíti az eszközt, és a ragasztások egész jól sikerültek.
A szorítók eltávolítása után síkba gyalulás, majd csiszolás következett. Persze nyilván az eredeti lakkrétegtől is megváltam végül.. Ha már csinálom, legyen szépen egyben kezelve.  Szóval most ott tartok, hogy van két egész hasonló csörlőbakom, amire ráfér a csörlő. Kicsit a gombhoz csináltam a hajót, de én így szeretem:)

Persze még nincs kész, vennem kell mahagóni fapácot és azzal elérni hogy minél hasonlóbb színe legyen a ragasztott darabnak.. Aztán jöhet a lakkozás, amire valami gyorsabb megoldást kell kitalálnom, mert a hétvégente 1 réteg, gyors fejszámolással 8-10 hét. Annyi idő márpedig nincs.

A kormányhosszabbító ünnepélyes keretek között megkapta az első, még erősen hígított lakkréteget, szépen be is itta. Itt azon gondolkozom, hogy miként lehetne a csuklós szerelvényt a végén tökéletesíteni... Mert az eredeti megoldás kicsit “kotyogós”, de persze ha így használható volt minimum 30 évig, akkor biztosan elműködik még egy jó darabig:)

Azért ha belegondolok, hogy a vízre tételig mik vannak hátra...
  • új baum,
  • hajó aljának csiszolása, tömítése, festése, algagátlása,
  • árboc felújítása
  • hátsó korhadás kijavítása
  • “apró lyukak a palánkon” problémakör megoldása

És amit még meg szeretnék csinálni, bár ráér vízre tétel után is
  • fedélzet átlakkozása, hibák kijavítása
  • belső festés/lakkozás felújítása
  • hajólétra (legalább egy kötéllétra)
  • belső berendezés átalakítása
  • kötélzet hátravezetése a kokpitba

na jó.. nem is sorolom tovább.. a lényeg úgy is az, hogy a nagy melegek előtt víz kerüljön a hajó alá..