A vitorla száma

Elkészült a vitorlaszám, amit fel is avattam! Bár a Folkénak ez az 1-es 2-es szél a szélcsenddel egyenlő, azért egy körre futotta a Fűzfői öbölben.

Kevésbé jártas olvasóim kedvéért nézzük meg mi is az a vitorlaszám.

Addig rendben van, hogy a vitorlára ragasztjuk, de ugyan miért, mikor minden hajónak van lajstromszáma és még neve is. A névvel az a baj, hogy nem feltételenül egyedi. Bár nem szerencsés, de azért gyakran előfordul, hogy két hajót ugyanúgy hívnak. A lajstrom számmal az a baj, hogy elég bénán néz ki. Megaztán nálunk fejlettebb országokban nem is kötelező a kisebb (30-40 láb körüli) vitorlásokra, hiszen tőlünk nyugatra ezek csónak számba mennek. Nem beszélve arról, hogy a tyúk-tojás versenyt simán a vitorlaszám nyeri, mert már akkor számokat festettek a vitorlákra, amikor még azt sem tudták, hogy egyszer majd valakinek eszébe jut lasjtromba venni a hajókat.

Szóval marad a vitorlaszám, ami korlátozott körülmények között is jól látható, ezért a versenyeken is ezzel azonosítják a hajókat.

Általában úgy néz ki, hogy felül található az adott hajó osztályának jelzése. Ez lehet valamilyen embléma (pl csillaghajó esetén nem túl meglepően egy csillag, kalózoknál pedig egy balta), lehet szám (pl. 470/420), vagy lehet egyszerűen egy betű (pl. "F" mint Folkeboot).

Ez alatt helyezkedik el az ország megnevezés, hogy a külföldre szakadt hazánkfiainak hajóit meg tudjuk ismerni, vagy ha a saját hajónk képe bejárja a világsajtót, akkor mindenki tudja, hogy milyen országból származik (pl. HUN) és utána maga a szám (pl. 10).

Fontos, hogy adott osztályon belül ne legyen két egyforma szám. (de különböző hajóoszályokban előfordulhat pl két 10-es).

Szóval valahogy így épül fel ez a bizonyos.. Persze különböző szabályok vonatkoznak a színre a méretre. Ezeket az osztályelőírás tartalmazza, így aki vitorlaszámot csináltat, érdemes előtte tájékozódnia. A Folke esetében ez elég egyszerű:

Magassgág: min 300 mm

Szélesség: min 200 mm

Vonalvastagság: min 40, max 50 mm

Térköz: min 60 mm

Magukat a számokat régen az osztályon belül a vízrebocsátás sorrendjében adták.

Ez manapság már nem divat, hiszen a legtöbb hajót nem versenyzésre építik, így nem is kapnak számot "gyárilag", és a több százas/ezres sorozatoknál a vírebocsátás sorrendje is más értelmet nyer (vagy inkább veszít).

A Póstás száma végül szép kék F HUN-10 -lett. Azért 10 (bár ezt már valahol írtam) mert kb 20 hajó készült Füreden, és nem lehet tudni, hogy a Póstás ezek közül hányadik volt. Azt pedig nyilván végképp nem lehet megállapítani, hogy a világban hányadik hajóként épült. A 10 viszont szép kerek szám :)

A hajódekor.hu-tól Örményi Józsi számára a korábbi Dragon szám maradék ragasztójának az eltávolítása okozta a legnagyobb feladatot... Jótanács: a régi számot úgy kell lehúzni, hogy közben hajszárítóval melegíteni kell a vitorlát. Így nem (vagy kevésbé) marad rajta a szám ragasztója.

Történelmi a pillanat, hiszen a Póstásnak a korabeli felvételek alapján még sohasem volt vitorlaszáma (ha lett volna, akkor természetesen azt kapja vissza). De eddig versenyeken sem indultak vele.

És újra úszik!

Volt egy kis vismajor. Sajnos épp a daruzás megbeszélt időpontja előtti éjszaka gyulladt ki egy hajó Balatonföldváron, amit az oltás után a daru alá kellett vontatni, hogy ne süllyedjen el.

A terv az volt, hogy hétfőn reggel átvisszük a hajót Szántódról Földvárra, daruzunk, kb délig összerakjuk, beszereljük a vorstag rollerét a fedélzet alá, és indulunk Fűzfőre. Be kell látni, hogy ez elég optimista terv, vagy legalább is sok benne a változó.
Már az átszállításnál kis csúszásba kerültünk, de mint kiderült csúszhattunk volna egészen nyugodtan még 4-5 órát. A leégett hajóhoz Budapestről jöttek a helyszínelők. Addig hozzá sem lehetett érni, amíg ők le nem dokumentálják. Utána kiszippantották belőle az oltás után hátramaradt nem 100%ig környezetbarát trutyit, majd kiemelték. Ez után kezdődhetett a daruzás. Egy rossz szavunk nem lehet, hiszen nem a Póstás égett le. Azt nem pontosan tudom, hogy mit tennék ilyen esetben, de ahogy ennek a tulajdonosa viselte a csapást, az tiszteletre méltó volt.
Én azt hiszem kb 1 hétig a sarokban ülnék a fal felé fordulva és üveges tekintettel dülöngélnék előre hátra...
Mellesleg azért sem lehetett rossz szavunk, mert a második daruzott hajó Póstás volt, pedig mi csak vendégek voltunk a kikötőben. A beemelés simán ment, az árbocállítással sem volt gond. Sajnos nem sikerült megismételni a tavalyi bravúrt, amikor is gyakorlatilag nem eresztett a hajó. Most bizony jól jött a búvárszivattyú, bár a tapasztaltabbak szerint mint Péter, ennyi víz még nagyon jónak számít. Tény, hogy a szivattyú kb óránként 1x kapcsolt be, és akkor néhány másodperc alatt kiszippantotta a vizet. (mondjuk 12ezer litert szállít óránként:)
A roller beszerelése nem volt piskóta. 10db csavart behajtani a gerincbe az orrban úgy, hogy nem mellesleg 30fok van, és tűzi a nap a fedélzetet, az azért embert próbáló feladat. De minden jó ha a vége jó alapon, összeállt a vorstag is! Hála Pallás Gyula gondos kivitelezésének, illetve a megfelelő méréseknek, minden klappolt.
Miután nagyjából minden bepakoltunk, és adtunk egy kis pezsgőt a hajónak, hazatértünk.
Jól szolgált a búvárszivattyú, így kedden is olyan magasan találtuk a hajót ahogy hagytuk:)
Gyors vitorlafelszerelés után neki is vágtunk Fűzfőnek, az ideális 2es északias szélben, és a nyárias napsütésben. Ilyenkor érzi az ember, hogy megérte a téli munka, a kaparás, a csiszolás, a festés, a lakkozás. Kidagadnak a vitorlák, megdől a hajó, és csobog a víz. Ilyenkor rájövünk, milyen hosszú volt ez a tél, és mennyire hiányzott a vitorlázás.
Az úton csak 1x pumpáltuk ki a vizet, de azt is inkább csak azért, mert nagyon lecsökkent a szél, és annyival is könnyebb lett a hajó. Sajnos Alsóörs előtt kivasalták a Balatont, ezért fel kellett húznunk a vasvitorlát, hogy még világosban kikössünk. 6 óra alatt teljesítettük a távot.
A Marina Fűzfőben visszaépítettük a búrvárszivattyút, és elcsomagoltuk a hajót. Végre Ő is hazaért.
A nagyvitorlát is le kellett szerelni, mert holnap eljön a napja, hogy saját vitorlaszáma legyen a Póstásnak, a hajódekor.hu kivitelezésében.
Ez pedig az "HUN - 10" -lesz, egy F-betűvel.
Hogy miért? Mert hozzávetőleg 20 hajó készült Füreden, és nem tudtam kideríteni, hogy a Póstás hányadik volt. (Azt, hogy általában hányadik folkeboot, értelem szerűen még kevésbé).

A 10 ugyanakkor szép kerek szám, és információim szerint nem is használja még egy folkeboot sem az országban. Örményi Józsi állítólag már ki is vágta a számokat sötétkék anyagból. Kíváncsi vagyok, hogy hogyan mutat majd! Minden esetre, ha látjátok a Balatonon a F HUN-10 feliratú vitorlát, feltétlenül gyertek oda, mert biztos találunk valamit a bilgében amit meg lehet inni, és az is lehet, hogy nem csak vizet:)