Relativitás elmélet.

Einstein elmélete szerint az idő relatív. Douglas Adams szerint az ebédidő pedig kétszeresen az. Én a magam részéről csak azzal egészíteném ki felsorolt és minden bizonnyal megdönthetetlen igazságokat, hogy valahogy mindig kevés. Ezért is lehet az, hogy még nem fejeztem be a munkákat, amiket szerettem volna még az ünnepek alatt megcsinálni.

Persze azért haladok, még ha lassan is. A jumpok megkapták a harmadik réteg lakkot (és a második kenés után már jóval jobban néztek ki). A Ládikó pedig a második réteg kenésen esett át. Megjegyzem, az első réteget szinte teljesen beszívta. Valószínűleg más és/vagy jobb állapotú a fa, ezért is könnyebb lakkozni.

A fenékdeszkák fehérek lettek egy rétegben, magas minőségű Trinát zomácfestéket kaptak a lenolajra. Mivel a kis szekrények aljában vannak és eddig semmilyen kezelés nem volt rajtuk, azt hiszem a Trinát tökéletes megoldás lesz két rétegben. Miután magamat és a deszkákat is alaposan befestettem, elővettem a pádlikat.

Sajnos csak odáig jutottam, hogy az egyiknek a tollát megszabadítottam a hozzávetőleg 30 éves lakktól. Úgy pergett le róla, mintha már régóta ezt a pillanatot várta volna. Egyébként mindig érdekes érzés egy régi fa eszköz felújítását elkezdeni. Az ember nem tudja pontosan mit talál majd a lakk/festék alatt, aztán szépen kirajzolódik a fa saját erezete, kiderül, hogy hol vannak a hibás részek, hol egészséges... és már látszódik, hogy milyen lesz ha befejeződik a munka. Alig várom, hogy rákerüljön a lenolaj.

Remélem a héten eljutok Epifanes lakkot venni a Marinába az akciós készletből, és az evezőket már azzal kenhetem.