Póstás új ruhája

Az örök pesszimisták valószínűleg már május első napjaiban elkezdik vágdosni a mérőszalagot, de mostanra az abszolút optimistáknak is rá kell döbbenniük, hogy a nyárnak vége, és a vitorlás szezonból sincs már sok hátra. A héten x az október, ami pedig a daruzás hónapja. Az aggódósabbak már az első felében, kitartóbbak az utolsó napjaiban veszi ki a hajójukat, de tény, hogy október végére szinte minden vitorlás partra kerül.

Ugyanakkor ez most még távolinak látszik.. a kellemesen lengedező szélben a kristály tiszta ég alatt, remekül ki lehetett próbálni az új grószt! Mert bizony ilyen is lett. Gerő András (Villamos) és társa ajándékozott nekem egy használt de igen jó állapotú Dragon górszt. Ez aztán bekerült a tárolóba és ott is maradt 2-3 hónapra. Most azonban fogtam magam, és elvittem Vida Gáborékhoz Budakalászra a BirdySails műhelyébe. Gáborral megbeszéltük a részleteket, a vitorla 40centivel magasabb a kelleténél, és kellene bele egy reffsor is. Ja és a fa árboc nútjába vastagabb élkötél kell, mint ami rajta van... Előre is, alulra is. Innen nézve úgy éreztem, hogy azért ez nem kevés munka, de Gábornak a szeme se rebbent, mikor soroltam, hogy mikről lenne szó. 

A lelkére kötöttem, hogy csak akkor csinálja ha épp ráér, mert van vitorla a hajón (még ha több is rajta a folt, mint az eredeti anyag) tehát nem arról van szó, hogy nincs mivel menni. Gábor viszont nem az az ember, aki kibírja, hogy ne foglalkozzon egy vitorlával, ami ott van az asztalán. Ezért 2 hét múlva már hívott is, kész a vászon jó lenne ha felpróbálnám, mert akkor még idén tudunk rajta igazítani, ha mégsem állna jól. Persze ennek igencsak megörültem! Szaladtam is a grószért, aztán pedig a kikötőbe próbára. Sajnos szélből nem sokat adott a Balaton ezen a hétvégén, de azért a szélcsíkokba belefutva szépen dagadt a vitorla. Azt hiszem igazán jó lett, bár majd egy frissebb szeles nap után derül majd ki igazán. Így feltéve talán a reffsor van egy kicsit magasan. Bár megbeszéltük a helyét, mégis magasnak érzem. Lehet, hogy Gábort megboldogítom még egy reffsor igénnyel a félúton a mostani alá... De majd kialakul.

Szóló üzemmódban, egyedül próbáltam ki az új vitorlát. Azt hiszem ezt már egyszer említettem, de most is le kell írnom, hogy egészen furcsa dolog egyedül vinni a hajót. Csak javasolni tudom mindenkinek, hogy próbálja ki aki még nem tette. Ugyanakkor egyre fontosabb, hogy hátra legyen vezetve a kötélzet a kokpitba, és az is, hogy felkerüljön roller a forstagra amivel be lehet sodorni az orrvitorlát. Viszont ehhez az kell, hogy az árboc aljára rendes veret készüljön a fordító csigáknak... na szóval mindig van mit csinálni:)

A hétvégén felkerültek a hányatott sorsú kapaszkodók is... Egész jól sikerült az epoxis kiegyenlítés, bár sajnos színben némileg elütnek a foltok, csak közelről látszanak a sérülések.

Október elsején pedig VIII. ABAS-MASTER Kupa! A hajó igazi próbája az evés. Vagymi.